Az áprilisi törvényhozási rohamban az első sajtótörvény megalkotására is sor került. Első változata olyan maradinak lett minősítve a pesti ifjúság által, hogy szövegét nyilvánosan elégették, az átdolgozott javaslat végül az 1848. XVIII. törvénycikként került elfogadásra., 40 paragrafusból áll.

1848.XVIII.tc:sajtótörvény

-A törvény „örök időkre” deklarálja a cenzúra eltörlését, s utal arra, hogy a törvényt alkotói csak ideiglenes megoldásnak tartották, a viszonyok konszolidálásval új, végleges sajtótörvényt alkottak volna.

-„Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti, és szabadon terjesztheti”

 -Ugyanakkor az az újság, vagy időszaki lap  „melynek tartalma akár részben, akár egészben politikai tárgyak körül forog, és havonként legalább kétszer jelenik meg” bejelentésre volt köteles, s viszonylag magas kaucióhoz volt kötve. (napilap:1000 Ft, egyéb lap: 5000 Ft) Ha a bejelentést vagy kaució letételét valaki elmulasztotta, egy év fogsággal vagy 200 Ft-ig terjedő büntetéssel sújtották.

-„ki az országgyűlés, a törvényhatóságok, mindenféle törvényszékek és a törvény által alkotott egyéb testületek iratait, és azok nyilvános üléseit hív szellemben és igazán közli, ellene a közlöttek miatt kereset nem indíttathatik.”

- A sajtóvétségeket hosszasan taglalja a törvény, ezek közé tartozott a felségsértés, bűncselekmény elkövetésére való felhívás, a köz-és vallásos erkölcs kigúnyolása, az állami rend elleni izgatás, köztisztviselő megsértése, stb. Felségsértésért 3000 Ft és 6 év fogság járt.

-sajtóvétségi eljárásban az esküdtszék ítélkezett, jogosan lefoglalt példányokat megsemmisítették

(időszaki lapoknál: „ Sajtóvétségérti elmarasztalás esetében a pénz-büntetés a biztosítékból vonatik le; ha belőle ki nem telnék, azonkívül, hogy a szerző együttjótállónak tekintetik, a foglalás a felelős tulajdonos, kiadó, vagy szerkesztő egyéb javaira is kiterjesztetik.”)

-a törvény utolsó fejezetében a nyomdaalapítást is magas összegű biztosíték letétbe helyezéséhez kötötte.

Számos támadás érte a tvt, főleg a kaució magas összege miatt, de a gyakorlatban a lapok jó része nem fizette meg a biztosítékot, s a kormány is csak akkor követelte, ha az ellenzéki megszólalásoknak akarta elfojtani….

Ami az 1867-es sajtótörvényt illeti, az mint olyan, nem létezikJ

A neoabszolutizmus(1849-1867)idején a sajtótörvényt is  hatályon kívül helyezték, és császári pátensekkel kormányoztak. A kiegyezés után az 1848-as törvény ismét hatályba lépett és 6 évtizedig szolgált, mint a sajtó alapvető chartája; egészen 1914-ig maradt hatályban.