Az Országgyűlés évekig tartó alkotmányos mulasztás után - melynek megszüntetésére az Alkotmánybíróság többször felhívta a figyelmét - végül 1995-1996 fordulóján alkotta meg a médiatörvényt. A médiatörvényben az Országgyűlés meghatározta a műsorszolgáltatás alapvető elveit és szabályait. Ezen belül megállapította a műsorszolgáltatási jogosultság megszerzésének eljárási szabályait, valamint meghatározta a közszolgálati műsorszolgáltatók szervezeti rendjét. A törvény egyik legfontosabb rendelkezése az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), valamint Panaszbizottságának létrehozása. Az ORTT ("Testület")feladata védeni és előmozdítani a sajtószabadság és a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének érvényesülését. A testület tagjait az Országgyűlés választja négy évre, a tagok függetlenek, csak a törvényeknek vannak alárendelve, és nem utasíthatók. Az ORTT fontosabb feladatai: ellátja a műsorszolgáltatási pályázatokkal kapcsolatos teendőket, a pályázatokat elbírálja, egyes felügyeleti és ellenőrzési feladatokat végez, műsorfigyelő és-elemző szolgálatot, valamint panaszbizottságot működtet, és elbírálja a panaszbizottság határozatai elleni fellebbezéseket. A panaszbizottság tagjait az ORTT bízza meg. A panaszbizottság alapvető feladata, hogy elbírálja a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése miatti panaszokat.
Mit szabályoz a tv:
1) a műsorszolgáltatás elvei és szabályai:
-alapelvek
-kiskorúak védelme
-műsorszerkezeti követelmények
-nyilvános rendezvények közvetítése
-reklámkorlátok és tilalmak
-támogatott műsorszámok
2) közszolgálati műsorszolgáltatás és közműsorszolgáltatás
3) ORTT
-jogállása
-szervezete
-tagok választása
-tagok kötelezettségei
-tagok megbízásának megszűnése
-működése
-feladata
-a panaszbizottság
4.a közszolgálati műsorszolgáltatók
5:a műsorszolgáltatás támogatásának rendszere
6:műsorszolgáltatási jogosultság
7:műsorszétosztás
8:egyes országos műsorszolgáltatási jogosultságok pályáztatása
A legfontosabb rendelkezések:
-A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás szabadon gyakorolható
-információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik.
-A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, nem sérthet kisebbségeket, nem irányulhat gyűlöletkeltésre…
-A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.
-A műsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató műsorszámaiban műsorvezetőként, rendszeresen közreműködő munkatársak a műsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fűzhetnek.
-A vallási vagy hitbeli meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.
-kiskorúak védelme: a műsorszámokat kategóriákba kell sorolni korhatár szerint,kezdetekor közölni kell a korhatár minősítését
-A reklám tényállításaiért - a tudatos félrevezetés kivételével - a műsorszolgáltató e törvény szerint felelősséggel nem tartozik. Nem tehető közzé vallási vagy politikai meggyőződést sértő reklám.
-Választási időszakban az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi, területi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést műsorszolgáltatásban közzétenni. Választási időszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető.
-Nem szabad közzétenni dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető reklámot.
-Az alkoholtartalmú italok reklámja nem szólhat kiskorúakhoz, és nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút; nem ösztönözhet túlzott alkoholfogyasztásra, és nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban J
-A napi műsoridőnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám. Ha lehetséges megszakítani egy műsorszámot,(főszabály szerint ezt csak akkor lehet, ha 30 perc min. a műsor ideje) 20 percnek kell a két reklám között eltelnie.
-A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, a vételkörzetében élők életét jelentősen befolyásoló eseményekről, összefüggésekről, vitatott kérdésekről, az eseményekről alkotott jellemző véleményekről, az eltérő véleményeket is beleértve.
-az ORTT feladatai: ellátja a műsorszolgáltatási jogosultság és a kormányzati rendelkezésben lévő műsorszolgáltatás céljára biztosított műholdas csatornák pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát; ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat; Panaszbizottságot működtet az eseti bejelentések kivizsgálására;
-A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése miatti panaszokat a Testület Panaszbizottsága (a továbbiakban: Panaszbizottság) bírálja el. A Panaszbizottság tagjait - öt évre szólóan - a Testület bízza meg. A Panaszbizottság tagjai függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, tevékenységük végzése során nem utasíthatók.
-Az egyes ügyekben háromtagú tanács jár el: ha a műsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetőséget, vagy ha egyéb módon súlyosan megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője vagy a sérelmet szenvedett (a továbbiakban: kifogást tevő) kifogásával a műsorszolgáltatóhoz fordulhat. A Panaszbizottság 15 napon belül állástfoglal az előterjesztett kérdésekben, s vagy elutasítja a kérelmet, vagy nem. Ha a műsorszolgáltató megsértette a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát, a műsorszolgáltató a Panaszbizottság által megjelölt időpontban és módon - a Panaszbizottság állásfoglalásában foglaltaknak megfelelően - értékelő magyarázat nélkül közli a Panaszbizottság állásfoglalását, vagy lehetőséget ad a kifogást tevőnek álláspontja megjelenítésére. Az alaposnak bizonyult kifogást a műsorszolgáltató műsorában közölni kell, és ezen túlmenően a műsorszolgáltatót marasztaló jogerős határozatot a Művelődési Közlönyben is közzé kell tenni.
-a közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére a törvény létrehozta a Magyar Rádió és a M.Televízió Közalapítványt, ezek élén kuratóriumok állnak, ők kezelik az alapítványok vagyonát.
Fogalmak:
Közszolgálati műsor: az a műsor, melyben a közszolgálati műsorszámok meghatározó szerepet játszanak, és amely a műsorszolgáltató vételkörzetében élő hallgatókat, nézőket rendszeresen tájékoztatja közérdeklődésre számot tartó kérdésekről.
Műsorszolgáltatás: a nyilvánosság számára vételre szánt rádió-, illetve televízió-műsornak a műsorszolgáltató általi előállítása, elektronikus jelek formájában történő megjelenítése és a felhasználó vevőkészülékéhez történő továbbítása bármely műsorszétosztó és műsorterjesztő rendszeren.
Műsorszolgáltató: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) műsorszámok sorozatát megszerkeszti, dönt arról, hogy a műsorban mely műsorszámok szerepeljenek, és a műsort a nyilvánosság felé továbbítja, vagy más vállalkozással továbbíttatja.
Reklám: ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, amely megnevezett vagy ábrázolt áru (beleértve az ingatlant is), szolgáltatás, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve a reklámozó vállalkozás vagy a műsorszolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elő.
