A foghiánynak a fog elvesztésétől a teljes fogatlanná válásig igen sok változata lehetséges. A fogpótlások tervezésének megkönnyítése érdekében azokat csoportosították, osztályozták.
Kennedy-beosztás:
Egy-egy állcsont hiányait négy osztályba sorolja, egy osztályon belül pedig három alosztályba.
- kétoldali szabadvégű, végpillér nélküli foghiányok.
- egyoldali sorvégi hiányok
- sorközi foghiányok, ha oldalsó fogak
- sorközi foghiányok, ha frontfogak
Kennedy beosztását sok szerző egyszerűsítés és oktatás céljából kisebb-nagyobb mértékben változtatta.
Eichner féle csoportosítás:
A foghiányokat nem csak állcsontok szerint ítéli meg, hanem a felső álcsont és az állkapocs érintkező fogcsoportjait is értékeli az ún. támasztózónák száma és elosztása szerint. Megtartott fogazatban Steinhardt szerint oldalanként két-két támasztó zóna van a kis és nagyőrlők táján. A támasztózónák szerint értékelt foghiány alapot ad a maradék fogazat működési képességének becslésére. Eichner csoportosításának három fő, ezen belül pedig tíz alcsoportja ismeretes.
Fábián-Fejérdy-féle osztályozás:
Alapja, hogy a maradék fogazat milyen lehetőségeket biztosít a készítendő fogpótlás dentális megtámasztása és elhorgonyzása számára. Ez a lehetőség elsősorban:
- a maradék fogak számától és elhelyezkedésétől
- a fogív alakjától
- a fogak és a fogív méreteitől függ.
E szempontok figyelembevételével a részleges foghiányokat 1A, 1B, 2A, 2B, 3, „0-s” és „T” csoportokba sorolták.
- 1A – protetikai helyreállítása egyszerű híddal megoldható
- 1B – protetikai helyreállítása extenziós (kiterjesztett) híddal megoldható
- 2A, 2B és 3 – protetikai helyreállítás részleges protézissel megoldható
- „0” – nincs foghiány, csak helyzeti rendellenesség
- „T” – teljes fogatlanság
Európában ez a felosztás a mértékadó és ezt veszik figyelembe. A lényeg a majdani fogpótlásra ható billentő erők.
