A fogágybetegségeket multikauzális megbetegedésnek tartjuk az-az több tényezőre vezethető vissza.
A száj ökológiai egység, amelyben az élő és élettelen tényezők bonyolult kölcsönhatásának eredménye.
A szervezet a homeostasis fenntartására törekszik.
A paradontium épsége a fog koronájának környezete és a fog gyökere körül lévő szövetmiliő
közötti egyensúlytól függ.
A száj születéskor még steril, később kb: 30 baktérium törzs izolálható.
Baktériumok alakjuk szerint lehetnek :
- gömb (coccus) Pl: staphylococcus, streptococcus
- pálcika ( bacillus)
- csavar (spirál) alaku.
- Aerob baktériumok:- a levegő oxigénjét használják fel.
- Anaerob baktériumok:- szabad oxigén jelenlétében nem szaporodnak
A fogágybetegségek kialakulásában nagy szerepet játszik a dentalis plakk .
Összetétele alapján:
- mikroorganizmusok
- hámsejtek
- leukociták
- macrophagok alkotják
A plakk 20% organikus és anorganikus szilárd állomány a többi víz.
A szilárd állomány 70% baktérium.
A plakkban igen sok mikroorganizmus van jelen, ezek legnagyobb részét fakultatív anaerob alkotják, de obligat anaerobok, 3/4 rész Streptococcus a többi Laktobacillus.
Kísérlet bizonyította a plakk és a gingivitis közötti közvetlen kapcsolatot, továbbá azt, hogy az ínygyulladás a plakk eltávolításával gyógyítható.
A baktérium szerepének másik közvetlen bizonyítéka, hogy az antibiotikumok és más antibakteriális szerek plakk eltávolításhoz hasonló hatásúak.
A baktériumok hatásukat vagy közvetlenül enzimeik vagy citotoxikus anyagaik útján fejthetik ki, vagy szövetekbe jutó antigénjeik allergiás, immunpatológiai reakciókat indíthatnak el.
A baktériumok maguk nem jutnak be a szövetekbe. Károsító anyagaik hatására létrejövő szöveti válasz a gyulladás.
