A fogágybetegségeket multikauzális megbetegedésnek tartjuk az-az több tényezőre vezethető vissza.
A száj ökológiai egység, amelyben az élő és élettelen tényezők bonyolult kölcsönhatásának eredménye.
A szervezet a homeostasis fenntartására törekszik.
A paradontium épsége a fog koronájának környezete és a fog gyökere körül lévő szövetmiliő
közötti egyensúlytól függ.
A száj születéskor még steril, később kb: 30 baktérium törzs izolálható.

Baktériumok alakjuk szerint lehetnek :

• gömb (coccus) Pl: staphylococcus, streptococcus
• pálcika ( bacillus) 
• csavar (spirál) alaku.
  
  • Aerob baktériumok:- a levegő oxigénjét használják fel.
  • Anaerob baktériumok:- szabad oxigén jelenlétében nem szaporodnak
    

A fogágybetegségek kialakulásában nagy szerepet játszik a dentalis plakk .

Összetétele alapján:

• mikroorganizmusok
• hámsejtek
• leukociták
• macrophagok alkotják
  

A plakk 20% organikus és anorganikus szilárd állomány a többi víz.
A szilárd állomány 70% baktérium.
A plakkban igen sok mikroorganizmus van jelen, ezek legnagyobb részét fakultatív anaerob alkotják, de obligat  anaerobok,  3/4 rész  Streptococcus a többi Laktobacillus.

Kísérlet bizonyította a plakk és a gingivitis közötti közvetlen kapcsolatot, továbbá azt, hogy az ínygyulladás a plakk eltávolításával gyógyítható.
A baktérium szerepének másik közvetlen bizonyítéka, hogy az antibiotikumok és más antibakteriális szerek plakk eltávolításhoz hasonló hatásúak.
A baktériumok hatásukat vagy közvetlenül enzimeik vagy citotoxikus anyagaik útján fejthetik ki, vagy szövetekbe jutó antigénjeik allergiás, immunpatológiai reakciókat indíthatnak el.
A baktériumok maguk nem jutnak be a szövetekbe. Károsító anyagaik hatására létrejövő szöveti válasz a gyulladás.