Filozófia
Görög eredetű szó, jelentése: bölcsesség szeretete. A philein (szeretni) és a szophia (bölcsesség) szavak összetételéből származik.
A filozófia a korai görög időszakban nem egyszerűen egy tudományt, hanem életmódot jelentett.Ennek lényege hogy az embereszménye a bölcs , aki a tudásra törekszik, annak tudatában, hogy véglegesen lezárt ismeretre soha nem tehet szert.
A filozófia a dolgok okait, lényegét próbálja meg feltárni. Gondolkodásmód, problémák látása,szemléletmód, világról alkotott kép, ember a világban.
A filozófiai alapkérdések (örök emberi kérdések)
- Mi a helyem a világban?
- Mi az élet értelme, mi van utána?
- Egységes-e a világ?
- Mi az ember?
- Van-e célja a történelemnek?
- Mi a világ célja? Evilági, vagy túlvilági?
- Mi az elsődleges? A szellem, avagy az anyag?
Ezek a kérdések akor vetődnek fel, ha valamilyen katartikus (megrázó) élmény éri az embert.
Filozófiai alapfogalmak
Invidivum
Az invidium szó jelentése: egyén (egyén helye a világban)
Transcendens
Élet, tapasztalat utáni.
Végtelen
A végtelen emberi eszmével megfoghatatlan, nem megszámlálható.
Herakleitosz
Bölcsesség szeretete, broblémák meglátása.
Objektivációs folyamat
A nyers természetet felhasználva létrehoz dolgokat, eszközöket. Az ember kidolgozza magát a természetből és ezáltal maga is átalakul. A készen talált természetet önmaga számára felhasználja.
Történelem
Kronológia.
Pszichológia
Lélektan, lélek vizsgálata.
Szociológia
Társadalomban elfoglalt hely.
Szaktudományok
Egy adott nézőpontból vizsgálódik. Az egyént a maga fogalmi rendszerével, egy aspektusból vizsgálja.
Filozófia tárgya
A filozófia tárgya a világegész. Szélesebb értelemben a természet, a társadalom és a megismerés. A filozófusok a valóság természetével foglalkoznak, a tudósok ellenben a valóságos dolgok egy-egy részletét kutatják
Filozófia, mint tudomány viszonya a szaktudományokkal:
A filozófiát Platon tette tudományá.
A filozófia intergálja ezeket az ismereteket. Az adott kor tudományos ismeretei alapján mond véleményt az emberről. A szaktudományokkal szintézist alkot. A szaktudományokkal kölcsöbhatásban van.
A filozófia mondja
Az ember biológiai, természeti, társadalmi lény, tudatos tevékenységet végző történelmi kategória.
Biológiai, természeti lény
- Az ember, mint biológiai lény, a leggyámoltalanabb állat
Amikor az ember átalakítja a természetet, létrehoz egy második természetet a nyers természet és önmaga közé ékelve. - Az mebernek a természethez való kapcsolatát nap, mint nap meg kell újítania.
Természeti lény (nyersanyagok, levegőszennyezés).
Társadalmi lény
Az ember csak más emberrel való kapcsolattal tud létezni, fontos a másik emberhez való viszonylata. (szellemi termékek, társadalmi termékek).
Abszolút értelemben kivonulni a társadalomból nem lehet, kivétel: ÖNGYILKOSSÁG (kivonulás a társadalomból).
Tudatos tevékenységet végző történelmi kategória
Az embernek teológikus gondolkodása van (teológia: előkép, célkép).
Történelmi kategória: ”Itt és most” mindig az adott kor emberéről beszélünk.
Filozófiai irányzatok (elméletek)
Ontológia (lételmélet)
Ontológiai aspektusból: lételméleti (Mi létezik előbb? Az anyagi, vagy szellemi?)
Idealista filozófiai irányzat
A szellem az elsődleges, az van előbb.
- Objektív (Platon, Hegel)
- Szubjektiv
Materialista filozófia
Az anyagiságot veszi előre.
Gondolkodás alapja
Gondolatok tárgya és az agy idegfiziológiás működése.
Gnosszeológiai-ismeretelméleti megközelítés
Azzal foglalkozik, hogy megismerhető-e a világ, ha igen, hogyan? Ha nem, miért?
Biológiai létünk és az emberi elme végessége nem teszi lehetővé hogy mindent beemeljünk, ami adott lenne számunkra. Az emberi elme végességi korlátokat is jelent. Az ismeretek az idő során egymásra rakódnak, kiegészülnek, pontosítódnak.
"Az ember nem tudja, hogy mi mindent nem tud."
Transzcendens
Tapasztalat feletti, érzékszervekkel nem felfogható (e világ feletti) Pl. Végtelen, vagy Isten.
Minden korszakban a lezártnak hitt ismeret után áll egy kérdőjel. Hogy mit lehet tudni még… Egészséges szkepszis.
Egészséges szkepszis
Nyitottnak lenni a problémára.
