A strukturális gondolkodás:
A kölcsönös összefüggéseket keresi a társadalmi jelenségek magyarázata során. Az első elemzést Marx adta, tőkés gazdaságról, de Durkheim munkásságában is megjelent az ilyen típusú elemzés, pl. a deviáns cselekvésmódokról, az öngyilkosságról. Parsons a struktúrát már egy általános elméleti alapfogalomként kezelte. Ez a strukturális elemzési módszer fejlődött Levi Strauss nyomán strukturalizmussá. Szerinte az egyszer létrejött struktúrák pl. a rokonsági struktúrák változatlanok maradnak. Strukturális gondolkodáson belül elválasztjuk egymástól a strukturális elemzést, a strukturális funkcionalizmust és a strukturalizmust, mint szellemi áramlatot.A rendszer fogalma:
Egymással funkcionálisan kapcsolatban lévő elemek összessége.A rendszerek különbözőképpen osztályozhatók:
- természetes rendszer, melyek spontán jönnek létre
- mesterséges rendszer, melyet meghatározott cél elérése érdekében alakítanak ki
- absztrakt rendszer, melynek valamennyi tagja fogalom
- konkrét rendszer, melynek legalább egy tagja dolog
- zárt rendszer: környezettel nincs kapcsolata, elemei csak egymásra reagálnak
- nyitott rendszer: kapcsolatban áll környezetével, kapcsolatait formalizált csatornákon keresztül bonyolítja
- statikus rendszer, amelyben nem következik be esemény
- homeosztatikus rendszer: elemei és környezete dinamikus kapcsolatban vannak egymással. Az elemek mozgása kiegyensúlyozza a rendszer állapotát.
A társadalomban élő rendszer 2 típusa:
- objektivációs: amely az emberi magatartás külsővé válásának, objektiválódásának folyamatában jönnek létre, pl. politikai rendszer
- tudatosan létrehozott rendszerek: egy vagy több cél elérésére emberi magatartások közbejöttével történik és spontán elemeket visz be a rendszer felépítésébe.
A változás és folyamatosság minden társadalomban szükséges. Az elemek aránya szerint lehet statikus vagy dinamikus.
Elméletek:
Marxizmus:
Társadalom-elmélete átfogó magyarázatra törekszik. A termelőerők fejlődése és a termelési viszonyok között kialakuló konfliktus, az erre épülő osztályharc okozza a társadalmi formációváltozást.Max Weber:
A társadalmi változásokat a racionalitás kiteljesedésére vezeti vissza. A tradicionális társadalmak ellenállnak a változásoknak, racionális társadalmak képesek önmagukat is megváltoztatni. Ha egy társ. stagnálóvá válik, új karizmatikus vezető jelenik meg, új társadalmi rendet hoz létre, így a karizma a legitimitás forrásává válik.Tönnies:
A fejlődést a kisebb közösségektől a nagyobb társadalmi alakulatokig vezető útnak tartja. A rokonsági, szomszédsági kapcsolat összekötő ereje a közmegegyezés, a konszenzus.Malinowsky:
Az emberi kultúrát a szükségletek kielégítésére szolgáló tevékenységre, és az erre épülő intézményekre vezeti vissza, a változást külső erőnek tulajdonítja. A szükségletek kielégítése során kialakulnak a társadalmon belüli szokások, a hozzájuk funkcionálisan összefüggő intézmények együttese.Toynbee:
Történetfilozófiájában a változást a társadalmat érő kihívások és az arra adott válaszok okozzák.Parsons:
A társadalmakat különböző rendszerekből építi fel. Rendszernek fogja fel az embert, kultúrát és mint organikus rendszert, a természeti környezetet is. Mindezek alrendszerekre tagozódnak, különböző funkciókat teljesítenek.Ezek az elméletek a társ. makroszintjén mutatkozó jelenségeit magyarázzák egyetlen tényezővel, és ezt abszolút értelemben fogják fel. Ezért nem alkalmasak a társadalmi változások átfogó értelmezésére, de közrehatnak a társadalmi változásokban.